<p>Szia Nicole!</p>
<p>Kusza gondolataidat biztosan jó megosztani. Ilyen ez a betegség, hogy tele van kuszasággal, amikor már annyira belegabalyodunk a dolgokba, hogy már magunk sem tudjuk, hogyan merre tovább. Amit az e-mailben leírtam, azon gondolkodj el, és folytatódjék ott a párbeszéd közted és köztem. Jó? Ha valaki 19 éves koromban felajánlott volna egy ilyen alternatívát, sok átszorongott évet megspórolhattam volna.</p>
<p>Kedves depressziósok és pánikbetegek! Nagyon át tudom érezni a bajotokat, mert magam is a legszebb fiatal éveimet szorongtam, féltem át. Aztán megismertem Isten szeretetét, elhittem, hogy engem is tud szeretni, így, ilyen nyomorultan, ilyen semmilyen állapotomban, és attól kezdve gyógyult az életem, a szorongásaim, a félelmeim. Amire nem volt képes a gyógyszer, a pszichológusi szakszegítség, ami embernek lehetetlen volt, az Istennél lehetséges volt. Isten szeretetének nincs mellékhatása, nincs tőle hallucináció, nem károsodik tőle a veséd, a szíved.</p>
<p>Bővebben a pagino@citromail.hu-ra várom jelentkezéseteket.</p>
<p>Marika</p>
↧